A bornak mindig is volt és lesz egyfajta romantikája, sokször különleges és izgalmas hangulat veszi körül a borral kapcsolatos történeteket, hagyományokat. Ha valaha is böngésztél egy borlapot vagy beszélgettél egy étteremben a sommelier-vel, biztosan találkoztál már az Óvilág és az Újvilág kifejezésekkel. Ez a két megnevezés nem csupán földrajzi határokat jelöl, hanem a bor történetét, stílusát és fejlődését mesélik el szerte a világon. Nézzük meg, mit is jelentenek ezek a világok, honnan erednek, és miért fontos a különbségtétel a borkedvelők számára.

Miért pont ezek a nevek?

Az Óvilág és az Újvilág kifejezések nem egyszerűen az időbeliségre utalnak, hanem a kulturális és földrajzi eredetre.

Óvilági borok azokból a régiókból származnak, ahol a borkészítés akár több ezer éve is már elkezdődött. Ezek a területek alakították ki azokat a hagyományokat, szőlőfajtákat és szabályokat, amelyeket ma is követnek a legtöbb országban.

Újvilági borok olyan országokból jönnek, ahol a szőlőtermesztést később vezették be – gyakran felfedezések, gyarmatosítás vagy kereskedelem révén. Ezek a borok általában egy frissebb, kísérletezőbb megközelítést képviselnek.

Röviden: az Óvilág a hagyományt és az örökséget jelenti, míg az Újvilág az innovációt és az alkalmazkodást.

Az Óvilág és az Újvilág országai

Óvilág: Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Németország, Ausztria, Magyarország, Görögország és Kelet-Európa nagy része – lényegében Európa és a Közel-Kelet azon területei, ahol a borkultúra megszületett.

Újvilág: Amerika (Egyesült Államok, Chile, Argentína), Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika és más régiók, ahol csak az elmúlt néhány évszázadban honosodott meg a borkészítés. Ide sorolható Kína, Brazília és még sok más ország, amikről elsőre nem feltétlen a bor jut eszünkbe.

Területek és a bortermelés arányai

Az Óvilág még mindig vezet a szőlőterületek nagyságában:

A világ szőlőültetvényeinek kb. 60–65%-a Óvilág-országokban található, Spanyolország, Franciaország és Olaszország az élen.

Az Újvilág azonban gyorsan felzárkózott, és a globális bortermelés 35–40%-át adja, olyan nagy szereplőkkel, mint az USA, Chile és Ausztrália.

Ami az Újvilágnak hiányzik a terület nagyságában, azt pótolja technológiában, léptékekben és exportál mennyiségben. Sok szőlőbirtok magyar szemmel elképzelhetetlenük nagy. Az Újvilág legnagyobb egybefüggő szőlőbirtoka a kaliforniai San Bernabe Vineyard, amelyet a Delicato Family Wines birtokol. Ez a szőlőbirtok mintegy 5.000 hektáron terül el, ami körülbelül a duplája a Villányi borvidék szőlővel beültetett termőterületének.

Rövid története a két világnak

Óvilág: Több mint 6.000 éve készítenek itt bort, régészeti bizonyítékok vannak Grúziából, Örményországból és Görögországból is. A rómaiak terjesztették el a szőlőtermesztést Európában, lefektetve a ma is élő hagyományok alapjait.

Újvilág: A borkészítés csak a 16. században indult komolyabban, amikor az európai telepesek szőlőt vittek Dél- és Észak-Amerikába. Ausztráliában és Új-Zélandon pedig csak a 19. században telepítettek számottevő ültetvényeket. Ha érdekel az új-zélandi sauvignon blanc felemelkedése, akkor olvasd el korábbi cikkünket.

Főbb különbségek és jellemzők

Óvilági borok

Általában könnyedebbek, alacsonyabb alkoholtartalommal és magasabb savval. Ez természetesen éghajlattól és a területek adotsságaitól függően változhat. Itt a hangsúly inkább a terroir-on van, sokszor évszázadokra is visszanyúló módszerek és hagyományok követésével. Európában szinte mindehol nagyon szigorú szabályozások írják elő a szőlőfajtákat, a szőlőművelést és a címkézést. Nagyon precízen meg van határozva mit lehet Tokaji Aszúnak hívni vagy éppen Champagne-nak.

Újvilági borok

Gyakran testesebbek, magasabb alkoholtartalommal és érettebb gyümölcsösebb ízvilággal. Sok Újvilági borrégió magas a napsütéses órák számában, illetve melegebb éghajlaton fekszenek. Inkább a borász stílusa, ötletei és innovációja dominál, nem a szigorú hagyomány. Sokszor technológiai szempontból elképesztően precíz borokat készítenek, elég az új-zélandi sauvignon blanc-ra gondolni.

A címkék fogyasztóbarátabbak: egyértelműen feltüntetik a szőlőfajtát, pl. „Chardonnay”, nem pedig „Bourgogne” vagy akár “Chablis”. Utóbbi kettő esetében a francia borászati hagyomány elvárja hogy tudjuk milyen borról is van szó. Bourgogne Pinot Noir vörösbor vagy Chardonnay, míg Chablis szinte biztosan Chardonnay fehérbor.

Érdekességek

- A világ legrégebbi ismert borászata (több mint 6.000 éves) Örményországban kerültek elő ezzel kapcsolatos leletek.

- Argentína Mendoza régiójában találhatók a világ legmagasabban fekvő szőlőültetvényei, amik akár a 3.000 méter feletti magasságig is felhúzódnak.

- Franciaország vezeti a világot bor-export értékben, de Olaszország termeli a legtöbb bort mennyiségben.

- Bár Újvilághoz sorolják, Dél-Afrika már 1659 óta készít bort, így Európán kívül az egyik legrégebbi bortermelő régió.

Végső kortyok a témában

Az Óvilág és az Újvilág közötti különbség nem arról szól, melyik a job, inkább arról, hogy értékeljük a különböző történeteket. Az Óvilág örökséget, kifinomultságot és időtálló hagyományokat kínál, míg az Újvilág kreativitást, merészséget és elérhetőséget. Együtt alkotják azt a lenyűgöző globális szövetet, amely miatt a borfelfedezés végtelenül izgalmas.

Egészségedre! Élvezd mindkét világot a következő koccintások alkalmával! Legyen szó az Óvilág eleganciájáról vagy az Újvilág határozott kifejezésmódjáról, mindig van valami új és izgalmas felfedeznivaló.

Nézz körül nálunk és ismerd meg a széles borkínálatunkat, minden palack saját történetet, karaktert és inspirációt hordoz. Vagy rendeld meg az Újvilág vs. Óvilág borcsomagunkat, esteleg ennek a VIP kiadását!