Sokan nagy büszkeséggel és örömmel beszélünk a magyar borokról. Van is okunk erre, hiszen különleges hagyományokkal, borrégiókkal rendelkezünkés kiemelkedő borokkal találkozhatunk az egész országban. Sokszor gondolhatjuk, hogy egy szőlő és a belőle készült bor csak és kizárólag itthon található meg. Vannak is szerencsére ilyen különleges fajták, de azért érdemes kicsit alaposabban utánajárni mi is az amit tényleg magyarnak hívhatunk.

Olaszrizling: a legelterjedebb Magyar fehérszőlő, de nem magyar születésű

Írtunk már korában erről a nagyon fontos fajártól. A neve megtévesztő: az olaszrizlingnek semmi köze a rajnai rizlinghez, és nem is olasz fajta. Közép-Európában terjedt el, Ausztriától Horvátországig, de kétségtelen, hogy Magyarországon nagyon fontos szerepe lett. Balaton, Somló, Villány,  mindenhol találkozhatunk vele. Mégsem tekinthető igazán magyar eredetűnek, a legvalószínűbb az hogy Horvátországból származilk.

Kékfrankos: közép-európai sztár

Ha van kékszőlő, ami meghatározza a régiót, az a kékfrankos. Ausztriában Blaufränkisch néven fut, Németországban Lemberger, nálunk pedig a bikavér alapja és sok szép önálló bor főszereplője. Az első írásos emlékek erről a fajtáról Ausztriából szrámaznak és nagy valószínűséggel hozzánk is innen került a 19. Században. Nem teljesen egyértelműen magyar, de a mi borászatunk egyik legfontosabb kékszőlője.

Furmint : Tokaj igazi híressége

Ha van fajta, amit nyugodt szívvel nevezhetünk magyar szőlőnek, az a furmint. Tokaji Aszú a világhírét alapozta meg, de száraz formában is egyre nagyobb karriert fut. Sőt egyre különlegesebb pezsgők is készülnek ebből a fajtából. Bár genetikai rokonait máshol is megtalálták, a furmint igazi otthona Magyarország. Szinte minden régióban találkozhatunk ma már vele és a világ minden pontjára viszi a magyar borkultúra hírnevét.

Hárslevelű: szintén magyar

A furmint „testvére”, amely szépen hozza a tokaji borok mézes, virágos aromáit. Valószínűleg szintén magyar eredetű, és bár kevesebb figyelmet kap a hárslevelű, mint a furmint, a tokaji karakter egyik kulcsa. Kiváló fajta, desszert és száraz borok is készülnek belőle, illetve pezsgő is.

Kadarka: a régi idők nagy kedvence

A kadarka története kalandos: valószínűleg a Balkán felől érkezett a török hódoltság ideje alatt, de a 18–19. században szinte a magyar vörösbor szinonimája lett. A bikavér eredeti alapja, könnyed, fűszeres, elegáns stílusban ragyog. Igazi hungarikum érzetet ad, a halászlé klasszikus kísérője. 

Juhfark – a somlói kuriózum

Kevés fajta kötődik annyira egy borvidékhez, mint a juhfark a Somlóhoz. Régi magyar szőlő, amely szinte csak nálunk található meg. Ropogós savak, ásványosság, és a híres „nászéjszakák bora” legenda: mind hozzájárul ahhoz, hogy valóban magyarnak tekintsük és büszkék legyünk rá.

Kéknyelű: a ritkaság

Badacsony legendás fajtája, különleges termőhelyi igényekkel. Csak nővirágú, ezért beporzó fajtát igényel (pl. Budai zöldet), ami sokáig megnehezítette termesztését. Ezért majdnem eltűnt, de szerencsére ma már több badacsonyi borászat újjáélesztette a kéknyelűt és remek, nagyon jellegzetes fehérborok készülnek belőle.

A legismertebb fajták mellett érdemes megemlíteni néhány igazi magyar különlegességet, amelyek ma már szinte eltűntek a szőlőskertekből. Ilyen például a Csókaszőlő, egy régi kékszőlő, amely valaha a bikavér fontos alkotója volt; a Lisztes fehér, amelynek csak néhány tőkéje él meg génbankokban; vagy a Gohér, amely egykor a tokaji aszúban is szerepelt, ma viszont ritka kincsként bukkan fel. Az Ezerjó sem mindennapi választás már, pedig régi magyar fajta, amely leginkább a móri borvidékhez kötődik. Ezek a ritkaságok ma inkább a borfelfedezők jutalmait jelentik, mintsem a hétköznapok borait.

Akár igazi magyar szőlőfajtákból készült borokra vadászol, akár inkább a világ nagy nemzetközi klasszikusai érdekelnek, nálunk biztosan megtalálod a következő palackokat. Fedezd fel kínálatunkat, és válaszd ki azt a bort, amelyik a legjobban illik a te ízlésedhez és pillanatodhoz!